Pécsi Tudományegyetem

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Nyelvtudományi Tanszék

 

 

Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Szemináriumvezető: Dr. Szűcs Tibor

A szeminárium további tagjai:

 

A Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium jelen szervezeti formájában egyesíti a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelvtudományi Tanszékén korábban is működtetett magyar mint idegen nyelv / hungarológiai, illetve alkalmazott nyelvészeti tanulmányok programjait.

A magyar mint idegen nyelv egyetemi oktatása eredetileg (1986-tól) különféle hungarológiai kurzusok előzményeire tekint vissza (Szépe György professzor kezdeményezésére, Fülei-Szántó Endre és Giay Béla és mások előadásaival). Először belső szakosodás keretében (1992-től) 40 kredites specializációként (magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára), majd nappali tagozatos szakként (1998-tól), később már levelező tagozaton indított szakként (2001/2002-től) is gazdagította magyar szakos kínálatunkat. Posztgraduális (PhD) szinten ma már az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től)  működik, távlatilag pedig tervezzük az osztatlan tanárképzés keretében ismét önálló („a magyar mint idegen nyelv tanára") szakként történő kiteljesítését. A magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakterület belső arányai szerint a pécsi program 1:1 arányban igyekszik egységbe hozni a két részterületet.

Az alkalmazott nyelvészet pécsi egyetemi oktatásának szintjei hasonlóan alakultak: az eredetileg (1983-tól) még szórványos alkalmazott nyelvészeti kurzusokból (az alapító Szépe György professzor, Lengyel Zsolt, Terts István és mások előadásaival) belső szakosodás keretében (1992-től) 40 kredites specializáció jött létre (magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára), majd nappali tagozatos szak (1996-tól, illetve módosítva 1999-től) a magyar / idegen nyelv szak mellett. Posztgraduális (PhD) tanulmányokra itt is van lehetőség az alkalmazott nyelvészeti doktori program elágazásaként (1997-től). A pécsi program helyi sajátossága (kiemelt szakterülete): alkalmazott nyelvészet az idegennyelv-oktatásban.

Képzési célunk: olyan szakemberek képzése, akik a magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakterületének elméleti és gyakorlati kérdéseiben egyaránt járatosak, e szakterület alkalmazott nyelvészeti kutatására, valamint a magyar nyelv és kultúra külföldieknek történő oktatására, illetve közvetítésére felkészültek, s ekként a hazai keretek között (nyelvtanfolyamokon, hungarológiai vonatkozású rendezvényeken stb.) nyelvtanári (vagy előadói), a külföldi oktatóhelyeken (egyetemeken és főiskolákon) lektori (vendégtanári) munkára alkalmasak.

A szakon oklevelet, illetve a specializációban oklevélbetétlapot szerzett korábbi hallgatóink közül számos lektor került ki, akik Európa és a nagyvilág különféle egyetemein, népfőiskoláin, külföldi és hazai nyelviskolákban oktattak, illetve oktatnak. Levelező beiskolázási körzetünk eleve egyedülállóan széles volt: a határon túlról, Ausztriából, Németországból, sőt még Kanadából is voltak hungarológus hallgatóink. Volt demonstrátoraink (Dóla Mónika, Marton Enikő, Erdősi Vanda, Baumann Tímea, Simon Erzsébet, Vadon Eszter) ugyancsak valamennyien megállták a helyüket; legtöbbjük ma már PhD-hallgató, kutató. Az országban kizárólag nálunk működik olyan nyelvtudományi doktori iskola, amely alkalmazott nyelvészeti programjának egyik elágazásaként a hungarológiát is befogadja, tehát nálunk a PhD szintű képzés is működik e szakterületen.

Szemináriumunk - Dóla Mónika szervező irányításával - ellátja a külföldről érkező Erasmus-ösztöndíjasok magyar nyelvóráit is.

A szakterületen tanévről tanévre számos értékes és eredményesen megvédett szakdolgozat készült.

 

A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE 

Hungarológiai megközelítésünk a kötődések sokféleségének nyitottsága, a kapcsolatok komplex rendszerének feltárása felé halad. A kívánatos szintézishez a hungarológiában immár hagyománnyá vált interdiszciplináris látásmódot az intertextuális és interkulturális összefüggések nyitott szellemű megragadására is alkalmazzuk.

Programunk eddigi gyakorlata szerint a hungarológia interdiszciplináris kötődéseinek megfelelően egyetemünkön kitűnő hagyomány alakult ki a tanszékek, sőt karok közötti átoktatásban. Minthogy programunk a tudományos kutatások mellett az oktatáson belül az elméleti képzésre helyezi a hangsúlyt, a gyakorlati képzésben együttműködésre törekszünk az egyetemen belül kínálkozó szervezeti egységekkel: a PTE Nemzetközi Oktatási Központtal (a hospitálás és a tanítási gyakorlat megszervezésében, illetve a nyári egyetem közös szervezésében) és az Idegen Nyelvi Titkársággal (a nyelvvizsgák irányításában).

A hazai felsőoktatási műhelyek közül - az egyetemi képzés egységesítése, illetve a tudományos fórumok terén - folyamatosan kapcsolatban állunk az ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátusával, a Szegedi Tudományegyetem BTK Hungarológia- és Közép-Európa Tanulmányok Tanszékközi Programjával és a Debreceni Nyári Egyetemmel.

Programunk szervesen kötődik a hungarológia intézményesült központjának, az új szerveződésű budapesti Balassi Intézetnek a kutatási és továbbképzési tevékenységéhez is, ahol a 2002/2003-as tanévtől akkreditált (két féléves kihelyezett) hungarológiai részképzést is folytatunk három programtípussal. (Együttműködésünk e pontjához bővebb információk az intézethez: http://balassi-intezet.hu; http://www.bbi.hu)

Az egyetemi Erasmus-kapcsolatok keretében közvetlen partnereink (hungarológia, modern filológia):

- Berlin (Humboldt-Universität zu Berlin),
- Bayreuth (Universität Bayreuth) [egyben testvéregyetemünk is],
- Aquila (Università degli Studi di L'Aquila),
- Udine (Università di Udine),
- Firenze (Università di Firenze),
- Strasbourg (Université Marc Bloch),
- Bécs (Universität Wien),
- Zágráb (Sveučilišta u Zagrebu),
- Eszék (Sveučilište J. J. Strossmayera u Osijeku),
- Varsó (Uniwersytet Warszawski);

továbbá a közeljövőben várhatóan még Nyitra (Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre) hungarológusai is (Vančo-Kremmer Ildikó és munkatársai), akiktől régóta rendszeresen érkeznek hozzánk diákcsoportok magyar szakos részképzésre.

Európában különösen folyamatos és eleven munkakapcsolatban állunk a németországi oktatóhelyekkel, illetve kulturális központokkal (főként a berlini CH és egyetemi szeminárium munkatársaival, Fazekas Tiborc hamburgi lektorral, a magyar mint származásnyelv németországi oktatásának stuttgarti munkabizottságával, a Regensburgi Egyetem K. Lengyel Zsolt igazgató vezette Magyar Intézetével; http://www.wios-regensburg.de/de/mitarbeiter-des-ungarisches-instituts.html), a bécsi „Magyarul tanulók" c. nyelvoktató magazin kiadójával (Kovács Tünde főszerkesztővel), továbbá a párizsi magyaroktatás felelős vezetőjével, Szende Tamással (INALCO, Párizs). Olaszországi kapcsolataink közül személy szerint kiemelkedik Beatrice Töttössy: professzor asszony (az Università di Firenze oktatási, tudományos és kulturális együttműködésével; http://www.collana-filmod.unifi.it/mdswitch.html) és B. Tamás-Tarr Melinda főszerkesztő, műfordító, tanár (Osservatorio Letterario, Ferrara: http://www.osservatorioletterario.net), Romániából Nagy Éva államtitkári kabinetigazgató (Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium, Bukarest), Lengyelországban pedig Koutny Ilona tanszékvezető (Adam Mickiewicz Egyetem, Poznań).

A Regensburgi Egyetemmel közösen - Walter Koschmal professzor és Lisa Unger-Fischer ügyvezető koordinálásával (Ost-West-Studien am Europaeum der Universität Regensburg: Hungaricum; http://www.uni-regensburg.de/europaeum/kooperation/netzwerk/index.html) - tandemprogramot is működtetünk, mióta sikerült oda immár négy nálunk végzett magyar lektort is delegálnunk (Marton Enikő, Zelenák Enikő, Baumann Tímea; Ifland Andrea). A csoportos cserekapcsolat keretében minden tanévben 10-12 regensburgi és pécsi hallgató látogat el egy-egy hétre a partneregyetemre, hogy helybeli diáktársának segítségével valamilyen speciális kutatási témában tájékozódjék. A 2006/2007-es beszámolók meg is jelentek a két egyetem közös kétnyelvű kiadványában (Német-magyar országismereti tandem / Deutsch-ungarisches landeskundliches Tandem: http://www.uni-regensburg.de/europaeum/medien/berichte/ungarn_tandem_dt_230208.pdf).

USA-beli partnereink: Tarján Gábor ügyvezető igazgató (American Hungarian Collegium),Peter Sherwood professzor(University of North Carolina at Chapel Hill), valamint az amerikai Széchenyi Magyar Iskola (New Brunswick, New Jersey), ahol komplex hungarológiai nyelvvizsgát tervezünk a külföldön élő magyarság számára. Ázsiai partnereink: Waseda Mika (Osaka University, Japán) és Park Soo Young professzor asszony (Hankuk University Seoul, Korea).

További nemzetközi kapcsolataink - a hungarológia vonalán világszerte - jelentős részben a Balassi Intézet közvetítésével (a külföldi hungarológiai oktatóhelyek hálózatával), továbbá a nemzetközi ECL vizsgarendszeren keresztül (annak európai magyar nyelvvizsgaközpontjaival), valamint a Hungarológiai Évkönyv révén (a publikációk által szerveződve) teljesednek ki, hiszen sorozatunk szerzői és terjesztési köre a hungarológia teljes külföldi intézményrendszerére (elsősorban természetesen egyetemi magyar oktatóhelyeire) kiterjed.

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus házigazdája a Pécsi Tudományegyetem volt 2016-ban.

 

A SZEMINÁRIUMUNK SZAKMAI FELÜGYELETÉVEL MŰKÖDŐ

magyar mint idegen nyelvi ECL-nyelvvizsga

-      európai nyelvvizsga (1989-től)
-      nemzetközi nyelvvizsga magyar nyelvből (1996-tól)
-      szakmai irányítása: londoni, majd pécsi székhelyű konzorcium
-      Magyarországon akkreditált vizsgarendszer keretében (2001-től)
-      részletek (tájékoztató/jelentkezés/időszerű tudnivalók/tesztminták): www.ecl.hu

 

Mérés és értékelés európai keretben:

-      egységes elvekre épülő nemzetközi nyelvvizsga
-      az európai vizsgarendszer szervezői központja (1999-től), s egyben a magyarországi vizsgaközpont (1996-tól): a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkársága; http://inyt.pte.hu
-      jellemzői: egységességösszehasonlíthatóságátválthatóság, megfeleltethetőség
-      felépítése: a nyelvtudás szerint árnyalt szinteződés, a készségek szerint négyes tagolódás
-      egészében tehát igazodás a KER (Közös Európai Referenciakeret) kritériumaihoz

A szinteződés:

A1 szint: a kezdő alapfoknak felel meg, vagyis a hétköznapi kommunikáció legalapvetőbb színterein jelent eligazodást, s kielégíti a turizmus igényeit.
A2 szint: lényegében emelt alapfok, amely a személyes kommunikáció mindennapi igényeinek megfelel.
B1 szint: tkp. középhaladó fok, az általános társalgási helyzeteken túl biztonságos kommunikációt föltételez közéleti témákban is, s utat nyit a kulturális alapértékek befogadásához.
B2 szint: igényes középfok: összetettebb, elvont jellegű, illetve szakmai kommunikációt is lehetővé tevő nyelv- és kultúraismeret.
C1 szint: megbízható kommunikációt jelentő felsőfokú nyelv- és kultúraismeret, melynek birtokában már tanulmányokat is lehet folytatni, közérdekű kérdések megvitatásában részt venni vagy akár fogékonnyá válni a művészi nyelvhasználat élvezetére.
C2 szint: mint felsőfok olyan nyelvtudást jelent, amelynek révén a nyelvtanuló nyelvileg egyenrangú beszédtársként szembesülhet az anyanyelvi beszélőkkel - akár szakmailag is, tehát a tárgyaló- és vitaképesség tekintetében; vagyis passzív vonatkozásban megközelítőleg anyanyelvi szint.

 

A négyes tagolódás:

- A hallás utáni értés mérése két tesztfeladat alapján történik. A szinteken fölfelé haladva természetesen fokozatosan nehezednek a mindig kétszer bejátszott szövegek, mégpedig nemcsak összetettségükben, hanem a természetes élőbeszédhez egyre közelítő tempóval, a több szereplős beszélgetések megjelenésével, autentikus felvételek beiktatásával.
- Az olvasott szöveg megértésének vizsgarésze még ugyanehhez a tesztlaphoz csatlakozik, s fölépítésének elvei is hasonlóak: ugyancsak két részfeladatból áll, és a szintekkel együtt egyre nő az autentikus szövegek aránya.
- Az írásbeli kommunikáció fogalmazási feladatait külön tesztlap tartalmazza. Ebben mindegyik szinten két részfeladatot kell megoldani. Az egyik informális (kötetlenebb, személyes), a másik formális (kötött műfajú, többnyire nyilvános jellegű) szöveg.
- A szóbeli kommunikáció vizsgáján a vizsgáztató egyidejűleg két jelölttel folytat közvetlen beszélgetést, s lehetőség szerint minél többet beszélteti őket egymással is, miközben vizsgáztatótársa folyamatosan értékeli a teljesítményt a szabványűrlap szempontjai szerint.

 

Az összkép megbízhatósága:

A vizsga egész szerkezetét és a négy részkészség mérését tehát differenciált összetettség, tartalmi és formai változatosság jellemzi (ti. a teszttípusokat illetően is). A vizsgázó számára mindez növelheti az esélyesség biztonságát, a vizsgáztatók számára pedig megbízható összképet eredményez. A vizsga négy egysége teljesen egyenrangúan kezeli a négy készség mért eredményeit, ugyanis ezek pontszámai arányosan részesednek az összesen szerezhető pontszámból.

Kommunikatív szemlélet:

Cselekvésközpontú nyelvtudás. A műfaji, tematikai és feladatbeli változatosságon túl a kommunikatív szempontok messzemenő érvényesítése biztosítja a vizsgán megidézett beszédhelyzetek (s egyben a célkultúra) életszerűségét. A tesztekben a nyelvtan - bár természetesen fontos értékelési szempont - nincs közvetlenül jelen, inkább működésének eredményét, hatását, termékét értékeljük; a vizsga egynyelvűsége is ezt a természetes hatást fokozza. (Fordítási feladatot sem tartalmaz.) Összhatásában tehát a tesztelés messzemenően érvényesíteni kívánja a nyelvi és a kommunikatív kompetencia együttes mérését (beleértve az ún. analóg hibák pozitív kezelését és az ún. elkerülő stratégiák alkalmazásának elismerését is).

A fogalmazás értékelésében alkalmazott szempontok: nyelvhelyesség, írásbeliség (szövegtagolás és helyesírás), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság. A beszélgetés esetében hasonlóképpen: nyelvhelyesség, szóbeliség (kiejtés és prozódia), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság.

Az ún. passzív készségek, vagyis a hallott és olvasott szöveg megértésének készsége ezen a vizsgán teljesen egyenrangú kiegészítője az ún. aktív készségeknek, azaz az írásnak és a beszédnek. A két tömb így arányosan vehet részt a nyelvtudás mérésében.

 

 

TANANYAGAINK

Tettre kész (tankönyv; Dóla Mónika - Baumann Tímea - Erdősi Vanda)

Europodians (interneten elérhető interaktív, multimédiás tananyag):

http://www.europodians.com

 

 

TUDOMÁNYOS KIADVÁNYUNK

 

HUNGAROLÓGIAI ÉVKÖNYV. Kari kiadású (de szerkesztőbizottságának összetételében is országosan reprezentált) kiadványunk. Szerzői körünk igen széles: helyi munkatársainkon kívül nagyobb számban neves hazai és nemzetközi szaktekintélyek írásait közöljük, s rendszeresen vállalkozunk a különféle helyszínű éves MANYE-kongresszusok hungarológiai szekciójának publikálására is, s kezdettől felvállaljuk kiemelkedő tehetségű végzős és doktori hallgatóink friss eredményeinek közzétételét is (ugyancsak országos keretben). A sorozat körül igazi műhely alakult ki (oktatás és kutatás egységében).

 

 

Hungarológiai Évkönyv

A magyar egyetemek hungarológiai műhelyeinek kiadványsorozata

 

Szerkesztőbizottság

 

Lengyel Zsolt (Pannon Egyetem)
Maticsák Sándor (Debreceni Nyári Egyetem)
Nádor Orsolya (Károli Gáspár Református Egyetem)
Szépe György (Pécsi Tudományegyetem)
Szili Katalin (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Szőnyi György Endre (Szegedi Tudományegyetem)
Szűcs Tibor (Pécsi Tudományegyetem)
Tverdota György (MTA Irodalomtudományi Intézet)

 

Szerkesztők

Nádor Orsolya - Szűcs Tibor

A szerkesztőség címe:

 

Pécsi Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Nyelvtudományi Tanszék
Hungarológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Szeminárium
H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Tel. / fax: (36-72) 503-600/24335
E-mail: szucs.tibor@pte.hu

ISSN 1585-9673

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Pécs
Dialóg Campus Kiadó, Pécs

 

 

A Hungarológiai Évkönyv elektronikus elérhetősége:
http://epa.oszk.hu/02200/02287

(Megjegyzés: a számok feltöltése technikai okokból fordított időrendet követ.)

 

 

Az eddigi 12 kötet magyar és angol nyelvű tartalma (letölthető pdf-formátumban):

1. szám (2000)
2. szám (2001)
3. szám (2002)
4. szám (2003)
5. szám (2004)
6. szám (2005)
7. szám (2006)
8. szám (2007)
9. szám (2008)
10. szám (2009)
11. szám (2010)
12. szám (2011)

Contents of the 12 volumes: PDF

Volume 1
Volume 2
Volume 3
Volume 4
Volume 5
Volume 6
Volume 7
Volume 8
Volume 9
Volume 10
Volume 11
Volume 12