Pécsi Tudományegyetem

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Nyelvtudományi Tanszék

 

 

Alkalmazott Nyelvészeti és Hungarológiai Szeminárium

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Szemináriumvezető: Dr. Szűcs Tibor

A szeminárium további tagjai:

 

Az Alkalmazott Nyelvészeti és Hungarológiai Szeminárium jelen szervezeti formájában egyesíti a PTE BTK Nyelvtudományi Tanszékén már korábban, az ezredforduló körül Szűcs Tibor programvezetésével működtetett alkalmazott nyelvészeti, illetve magyar mint idegen nyelv / hungarológiai tanulmányok egyes előzményeit.

 

1.

Az alkalmazott nyelvészet pécsi egyetemi oktatása szintjeinek előzményei a következőképpen alakultak: az eredetileg (1983-tól) még szórványos alkalmazott nyelvészeti kurzusokból (az alapító Szépe György professzor, Lengyel Zsolt, Terts István és mások előadásaival) belső szakosodás keretében (1992-től) 40 kredites specializáció jött létre (magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára), majd nappali tagozatos szak (1996-tól, illetve módosítva 1999-től) a magyar / idegen nyelv szak mellett. Posztgraduális (PhD) tanulmányokra itt is van lehetőség az alkalmazott nyelvészeti doktori program keretében (1997-től). A BA-képzésben (2007/2008-tól) Nyelvmentor, majd Nyelv és kultúra, illetve jelenleg Magyar mint idegen nyelv szakirányként (az új angol tantervben szintén Magyar mint idegen nyelv szakirányként), az MA-képzésben pedig (2019/20-tól) Alkalmazott nyelvészet szakként van jelen. A pécsi alkalmazott nyelvészeti program helyi sajátosságát kiemelt szakterületei adják: az anyanyelvi nevelés, az idegennyelv-oktatás, a pszicholingvisztika, a szociolingvisztika / nyelvpolitika és a formális alkalmazott nyelvészet. Messzemenően szem előtt tartjuk az alkalmazott nyelvészet Szépe Györgytől megfogalmazott definícióját, a „hasznos nyelvészet” művelését.

 

Az új MA-képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett nyelvészeti és nyelvészeti kutatás-módszertani ismereteik birtokában képesek a társadalom bármely szegmensében felmerülő nyelvi problémákhoz kapcsolódó igények kielégítésére, ezek kezelésére, aktuális társadalmi igények szerinti alakítására, fejlesztésére; előmozdítják a társadalmi szintű információáramlást, segítve ezzel az információhoz való jutáshoz fűződő jogot, és felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

 

Szemináriumi munkatársaink aktív tagjai a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének. A XI. és a XXVI. MANYE-kongresszus házigazdája a Pécsi Tudományegyetem volt 2001-ben, illetve 2017-ben.

 

2.

A magyar mint idegen nyelv egyetemi oktatása eredetileg (1986-tól) különféle hungarológiai kurzusok előzményeire tekint vissza (Szépe György professzor kezdeményezésére, Fülei-Szántó Endre és Giay Béla és mások előadásaival). Először belső szakosodás keretében (1992-től) 40 kredites specializációként (magyar és/vagy idegen nyelv szakos hallgatók számára), majd nappali tagozatos szakként (1998-tól), később már levelező tagozaton indított szakként (2001/2002-től) is gazdagította magyar szakos kínálatunkat – neves meghívott előadók (Andrásfalvy Bertalan, Aknai Tamás, Hegedűs Rita, Hoppál Péter, Nádor Orsolya, Szili Katalin és mások) közreműködésével. A szakterületen folyó képzés posztgraduális (PhD) szinten ma már az alkalmazott nyelvészeti doktori program egyik ösvényeként (1997-től) is működik, a bolognai képzés bevezetésével pedig (2007/2008-tól) a BA-képzésben is megjelenik specializációként, valamint legújabban (2020/21-től) Hungarológia MA szakként – Magyar mint idegen nyelv specializációval. Távlatilag tervezzük ismét tanári („a magyar mint idegen nyelv tanára”) szakként történő kiteljesítését is. A magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakterület belső arányai szerint a pécsi program kezdettől fogva 1:1 arányban igyekszik egységbe hozni a két részterületet. Erről bővebben itt: http://epa.oszk.hu/02200/02287/00001/pdf/Hungarologiai_Evkonyv_01_024-038.pdf

 

Az új MA-képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakterületének elméleti és gyakorlati kérdéseiben egyaránt járatosak, e szakterület alkalmazott nyelvészeti kutatására, valamint a magyar nyelv és kultúra külföldieknek történő közvetítésére felkészültek: interdiszciplináris, komplex tudással rendelkeznek a magyar kulturális örökségről, ismerik annak egyedi vonásait és európai, illetve regionális párhuzamait, beágyazottságát; képesek nemzeti kultúránknak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletére, a különböző nemzeti kultúrák elfogulatlan vizsgálatára, az interkulturális dialógusban való szakszerű részvételre, és felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

 

A magyar mint idegen nyelv / hungarológia szakon oklevelet, illetve a specializációban oklevélbetétlapot szerzett korábbi hallgatóink közül számos lektor került ki, akik Európa és a nagyvilág különféle egyetemein, népfőiskoláin, külföldi és hazai nyelviskolákban oktattak, illetve oktatnak, mások pedig elismert nyelvkönyvszerzők és sikeres nyelviskolák működtetői lettek. Levelező beiskolázási körzetünk eleve egyedülállóan széles volt: a határon túlról, Ausztriából, Németországból, sőt még Kanadából is voltak hungarológus hallgatóink. Volt demonstrátoraink (Dóla Mónika, Marton Enikő, Erdősi Vanda, Baumann Tímea, Simon Erzsébet, Vadon Eszter) ugyancsak valamennyien megállták a helyüket. A szakterületen tanévről tanévre számos értékes és eredményesen megvédett szakdolgozat készült. Sok egykori hallgatónk nálunk szerzett PhD-fokozatot is. Az országban kizárólag nálunk működik olyan nyelvtudományi doktori iskola, amely alkalmazott nyelvészeti programjának egyik tantervi ösvényeként a hungarológiát is befogadja, tehát nálunk a PhD szintű képzés is működik e szakterületen.

 

A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus házigazdája a Pécsi Tudományegyetem volt 2016-ban.

 

Szemináriumunk – Dóla Mónika szervező irányításával – ellátja a külföldről érkező Erasmus-ösztöndíjasok és más vendéghallgatók magyar nyelvóráit is.

 

 

A HUNGAROLÓGIAI PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE

 

Hungarológiai megközelítésünk a kötődések sokféleségének nyitottsága, a kapcsolatok komplex rendszerének feltárása felé halad. A kívánatos szintézishez a hungarológiában immár hagyománnyá vált interdiszciplináris látásmódot az intertextuális és interkulturális összefüggések nyitott szellemű megragadására is alkalmazzuk.

Programunk eddigi gyakorlata szerint a hungarológia interdiszciplináris kötődéseinek megfelelően egyetemünkön kitűnő hagyomány alakult ki a tanszékek, sőt karok közötti átoktatásban. Minthogy programunk a tudományos kutatások mellett az oktatáson belül az elméleti képzésre helyezi a hangsúlyt, a gyakorlati képzésben együttműködésre törekszünk az egyetemen belül kínálkozó szervezeti egységekkel: a PTE Nemzetközi Oktatási Központtal (a hospitálás és a tanítási gyakorlat megszervezésében, illetve a nyári egyetem közös szervezésében) és az Idegen Nyelvi Központtal (a nyelvvizsgák irányításában).

A hazai felsőoktatási műhelyek közül – az egyetemi képzés egységesítése, illetve a tudományos fórumok terén – folyamatosan kapcsolatban állunk az ELTE BTK Nyelvi Közvetítés Intézet Magyar mint Idegen Nyelv Tanszékével, a KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékével, a Szegedi Tudományegyetem BTK Hungarológia- és Közép-Európa Tanulmányok Tanszékközi Programjával és a Debreceni Nyári Egyetemmel.

Programunk szervesen kötődik a hungarológia intézményesült központjának, a budapesti Balassi Intézetnek a kutatási és továbbképzési tevékenységéhez is, ahol a 2002/2003-as tanévtől akkreditált (két féléves kihelyezett) hungarológiai részképzést is folytatunk három programtípussal. (Együttműködésünk e pontjához bővebb információk az intézethez: http://www.balassiintezet.hu/hu)

Az egyetemi Erasmus-kapcsolatok keretében közvetlen partnereink (hungarológia, modern filológia):

- Berlin (Humboldt-Universität zu Berlin),

- Bayreuth (Universität Bayreuth) [egyben testvéregyetemünk is],

- Udine (Università di Udine),

- Firenze (Università di Firenze),

- Strasbourg (Université Marc Bloch),

- Bécs (Universität Wien),

- Zágráb (Sveučilišta u Zagrebu),

- Eszék (Sveučilište J. J. Strossmayera u Osijeku),

- Varsó (Uniwersytet Warszawski);

továbbá a közeljövőben várhatóan még a római Sapienza Egyetem, valamint Nyitra (Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre)hungarológusai is (Vančo-Kremmer Ildikó és munkatársai), akiktől régóta rendszeresen érkeznek hozzánk diákcsoportok magyar szakos részképzésre.

Európában különösen folyamatos és eleven munkakapcsolatban állunk a németországi oktatóhelyekkel, illetve kulturális központokkal (főként a berlini CH és egyetemi szeminárium munkatársaival, Fazekas Tiborc hamburgi lektorral, a magyar mint származásnyelv németországi oktatásának stuttgarti munkabizottságával, a Regensburgi Egyetem K. Lengyel Zsolt igazgató vezette Magyar Intézetével; http://www.wios-regensburg.de/de/mitarbeiter-des-ungarisches-instituts.html), a bécsi „Magyarul tanulók” c. nyelvoktató magazin kiadójával (Kovács Tünde főszerkesztővel), továbbá a párizsi magyaroktatás felelős vezetőjével, Szende Tamással (INALCO, Párizs). Olaszországi kapcsolataink közül személy szerint kiemelkedik Beatrice Töttössy: professzor asszony (az Università di Firenze oktatási, tudományos és kulturális együttműködésével; http://www.collana-filmod.unifi.it/mdswitch.html) és B. Tamás-Tarr Melinda főszerkesztő, műfordító, tanár (Osservatorio Letterario, Ferrara: http://www.osservatorioletterario.net), Romániából Nagy Éva államtitkári kabinetigazgató (Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sport Minisztérium, Bukarest), Lengyelországban pedig Koutny Ilona tanszékvezető (Adam Mickiewicz Egyetem, Poznań).

A Regensburgi Egyetemmel közösen – Walter Koschmal professzor és Lisa Unger-Fischer ügyvezető koordinálásával (Ost-West-Studien am Europaeum der Universität Regensburg: Hungaricum; http://www.uni-regensburg.de/europaeum/kooperation/netzwerk/index.html) – tandemprogramot is működtetünk, mióta sikerült oda immár négy nálunk végzett magyar lektort is delegálnunk (Marton Enikő, Zelenák Enikő, Baumann Tímea; Ifland Andrea). A csoportos cserekapcsolat keretében minden tanévben 10–12 regensburgi és pécsi hallgató látogat el egy-egy hétre a partneregyetemre, hogy helybeli diáktársának segítségével valamilyen speciális kutatási témában tájékozódjék. A 2006/2007-es beszámolók meg is jelentek a két egyetem közös kétnyelvű kiadványában (Német–magyar országismereti tandem / Deutsch-ungarisches landeskundliches Tandem: http://www.uni-regensburg.de/europaeum/medien/berichte/ungarn_tandem_dt_...).

USA-beli partnereink: Tarján Gábor ügyvezető igazgató (American Hungarian Collegium),Peter Sherwood professzor(University of North Carolina at Chapel Hill), valamint az amerikai Széchenyi Magyar Iskola (New Brunswick, New Jersey), ahol komplex hungarológiai nyelvvizsgát tervezünk a külföldön élő magyarság számára. Ázsiai partnereink: Waseda Mika (Osaka University, Japán) és Park Soo Young professzor asszony (Hankuk University Seoul, Dél-Korea).

További nemzetközi kapcsolataink – a hungarológia vonalán világszerte – jelentős részben a Balassi Intézet közvetítésével (a külföldi hungarológiai oktatóhelyek hálózatával), továbbá a nemzetközi ECL vizsgarendszeren keresztül (annak európai magyar nyelvvizsgaközpontjaival), valamint a Hungarológiai Évkönyv révén (a publikációk által szerveződve) teljesednek ki, hiszen sorozatunk szerzői és terjesztési köre a hungarológia teljes külföldi intézményrendszerére (elsősorban természetesen egyetemi magyar oktatóhelyeire) kiterjed.

 

 

TUDOMÁNYOS KIADVÁNYUNK

 

Hungarológiai Évkönyv

A magyar egyetemek hungarológiai műhelyeinek periodikuma

HU ISSN 2063-7543

online  elérhetősége:

http://epa.oszk.hu/02200/02287

 

A. Kari kiadású (de szerkesztőbizottságának összetételében is országosan reprezentált) kiadványunk immár 20. évébe lépett, ami életképességét bizonyítja, hiszen a szakmában számos kiadványsorozat-, illetve folyóirat-kezdemény leállt néhány évnyi megjelenés után. Szerzői körünk igen széles: helyi munkatársainkon kívül nagyobb számban neves hazai és nemzetközi szaktekintélyek írásait közöljük, s rendszeresen vállalkozunk a különféle helyszínű éves MANYE-kongresszusok hungarológiai szekciójának publikálására is, s kezdettől felvállaljuk kiemelkedő tehetségű végzős és doktori hallgatóink friss eredményeinek közzétételét is (ugyancsak országos keretben). A sorozat körül igazi műhely alakult ki oktatás és kutatás egységében.

 

 

TANANYAGAINK

 

                Tettre kész (tankönyv; Dóla Mónika – Baumann Tímea – Erdősi Vanda)

                Europodians (interneten elérhető interaktív, multimédiás tananyag):

                                               http://www.europodians.com

 

 

A SZEMINÁRIUMUNK SZAKMAI FELÜGYELETÉVEL MŰKÖDŐ

magyar mint idegen nyelvi  ECL-nyelvvizsga

 

     

európai nyelvvizsga (1989-től)

     

nemzetközi nyelvvizsga magyar nyelvből (1996-tól)

     

szakmai irányítása: londoni, majd pécsi székhelyű konzorcium

     

Magyarországon akkreditált vizsgarendszer keretében (2001-től)

     

részletek (tájékoztató/jelentkezés/időszerű tudnivalók/tesztminták): www.ecl.hu

 

Mérés és értékelés európai keretben:

     

egységes elvekre épülő nemzetközi nyelvvizsga

     

az európai vizsgarendszer nemzetközi központja (1999-től), egyben a magyarországi vizsgaközpont (1996-tól): a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Központ – http://inyk.pte.hu

     

jellemzői: egységesség, összehasonlíthatóság, átválthatóság, megfeleltethetőség

     

felépítése: a nyelvtudás szerint árnyalt szinteződés, a készségek szerint négyes tagolódás

     

egészében tehát igazodás a KER (Közös Európai Referenciakeret) kritériumaihoz

 

A szinteződés:

A1 szint: a kezdő alapfoknak felel meg, vagyis a hétköznapi kommunikáció legalapvetőbb színterein jelent eligazodást, s kielégíti a turizmus igényeit.

A2 szint: lényegében emelt alapfok, amely a személyes kommunikáció mindennapi igényeinek megfelel.

B1 szint: tkp. középhaladó fok, az általános társalgási helyzeteken túl biztonságos kommunikációt föltételez közéleti témákban is, s utat nyit a kulturális alapértékek befogadásához.

B2 szint: igényes középfok: összetettebb, elvont jellegű, illetve szakmai kommunikációt is lehetővé tevő nyelv- és kultúraismeret.

C1 szint: megbízható kommunikációt jelentő felsőfokú nyelv- és kultúraismeret, melynek birtokában már tanulmányokat is lehet folytatni, közérdekű kérdések megvitatásában részt venni vagy akár fogékonnyá válni a művészi nyelvhasználat élvezetére.

C2 szint: mint felsőfok olyan nyelvtudást jelent, amelynek révén a nyelvtanuló nyelvileg egyenrangú beszédtársként szembesülhet az anyanyelvi beszélőkkel – akár szakmailag is, tehát a tárgyaló- és vitaképesség tekintetében; vagyis passzív vonatkozásban megközelítőleg anyanyelvi szint.

 

A négyes tagolódás:

– A hallás utáni értés mérése két tesztfeladat alapján történik. A szinteken fölfelé haladva természetesen fokozatosan nehezednek a mindig kétszer bejátszott szövegek, mégpedig nemcsak összetettségükben, hanem a természetes élőbeszédhez egyre közelítő tempóval, a több szereplős beszélgetések megjelenésével, autentikus felvételek beiktatásával.

– Az olvasott szöveg megértésének vizsgarésze még ugyanehhez a tesztlaphoz csatlakozik, s fölépítésének elvei is hasonlóak: ugyancsak két részfeladatból áll, és a szintekkel együtt egyre nő az autentikus szövegek aránya.

– Az írásbeli kommunikáció fogalmazási feladatait külön tesztlap tartalmazza. Ebben mindegyik szinten két részfeladatot kell megoldani. Az egyik informális (kötetlenebb, személyes), a másik formális (kötött műfajú, többnyire nyilvános jellegű) szöveg.

– A szóbeli kommunikáció vizsgáján a vizsgáztató egyidejűleg két jelölttel folytat közvetlen beszélgetést, s lehetőség szerint minél többet beszélteti őket egymással is, miközben vizsgáztatótársa folyamatosan értékeli a teljesítményt a szabványűrlap szempontjai szerint.

 

Az összkép megbízhatósága:

A vizsga egész szerkezetét és a négy részkészség mérését tehát differenciált összetettség, tartalmi és formai változatosság jellemzi (ti. a teszttípusokat illetően is). A vizsgázó számára mindez növelheti az esélyesség biztonságát, a vizsgáztatók számára pedig megbízható összképet eredményez. A vizsga négy egysége teljesen egyenrangúan kezeli a négy készség mért eredményeit, ugyanis ezek pontszámai arányosan részesednek az összesen szerezhető pontszámból.

 

Kommunikatív szemlélet:

Cselekvésközpontú nyelvtudás. A műfaji, tematikai és feladatbeli változatosságon túl a kommunikatív szempontok messzemenő érvényesítése biztosítja a vizsgán megidézett beszédhelyzetek (s egyben a célkultúra) életszerűségét. A tesztekben a nyelvtan – bár természetesen fontos értékelési szempont – nincs közvetlenül jelen, inkább működésének eredményét, hatását, termékét értékeljük; a vizsga egynyelvűsége is ezt a természetes hatást fokozza. (Fordítási feladatot sem tartalmaz.) Összhatásában tehát a tesztelés messzemenően érvényesíteni kívánja a nyelvi és a kommunikatív kompetencia együttes mérését (beleértve az ún. analóg hibák pozitív kezelését és az ún. elkerülő stratégiák alkalmazásának elismerését is).

A fogalmazás értékelésében alkalmazott szempontok: nyelvhelyesség, írásbeliség (szövegtagolás és helyesírás), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság. A beszélgetés esetében hasonlóképpen: nyelvhelyesség, szóbeliség (kiejtés és prozódia), szókincs, stílus, kommunikatív hatékonyság.

Az ún. passzív készségek, vagyis a hallott és olvasott szöveg megértésének készsége ezen a vizsgán teljesen egyenrangú kiegészítője az ún. aktív készségeknek, azaz az írásnak és a beszédnek. A két tömb így arányosan vehet részt a nyelvtudás mérésében.